A jelmezes, színházi megformálásra törekvő összeállítás gerincét a nagy magyar múzsa naplórészletei és versei adják Tallián Mariann előadásában (Gondolatim, érzeményim, Élni vagy meghalni, Bármerre nézek), melyre reflektálnak a férj, Petőfi Sándor Úti levelek részletei és Júliához írt versei Lázár Balázs tolmácsolásában (Reszket a bokor, mert... Szeptember végén, Minek nevezzelek?).

Ezt színesítik, egészítik ki a kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek, kordokumentumok. A műsorban elhangoznak még Szendrey Júlia saját, egykorú dallamokra írt népies műdalai, Petőfi énekelt versei (többek között Arany János megzenésítésében), illetve néhány hangszeres dallam az 1840-es évek magyar társasági zenéjéből Csörsz Rumen István énekhangján, felvételről.

A produkció a kort megidéző látványvilágban, a zene és az irodalom egységében hozza közelebb hozzánk Szendrey Júlia egyéniségét, mely párhuzamban van a kor szabadságvágyával. A modernkori nő magyar úttörője példát állít elénk jellemével és bátorságával.

Dr. Gyimese Emese Szendrey Júlia kutató méltatása

„Tallián Mariann, Lázár Balázs és Csörsz Rumen István Feleségek felesége című Szendrey Júlia-estje finom érzékkel és friss szemléletmóddal összeállított előadás. Mivel Szendrey Júlia alakját a mai napig sztereotípiák sokasága fonja körül, hatalmas jelentősége és ereje van ennek az előadásnak, amely színpadi produkcióként elsőként tesz kísérletet arra, hogy ne kizárólag Petőfi feleségeként, özvegyeként, hanem tehetséges és független alkotóként, önálló, színes személyiségként tekintsen rá. Az előadás finom, mégis rendkívül hatásos megoldásokkal fejezi ki azt, hogy Szendrey Júlia életében mennyire szervesen összetartoztak ezek a – mai szóhasználatunkkal – különböző női szerepek. Ennek egyik legfeltűnőbb példája az a jelenet, amelyben Szendrey Júlia úgy engedi el az özvegyi fátylát, hogy közben De kijutott nekem című versének kulcsfontosságú sorait mondja el („Azon pillanatban,/ Melyben felednélek,/ Utánad repülve/ Hagyna el a lélek.”)

Az előadás teljes mértékben eredeti forrásokra épül. Bátor döntés volt az alkotók részéről, hogy a színpadon megjeleníteni kívánt sokszínű és mély emberi érzelmeket, problémákat nem a mai nyelvezetünkre lefordítva, újraírva beszélik el, hanem vállalják azt a kihívást, hogy az előadás teljes időtartama alatt eredeti forrásszövegeket szavalnak. Felemelő élmény azt tapasztalni, hogy ezek az elfeledett 19. századi szövegek milyen eleven hatást képesek gyakorolni a nézőkre.

Külön kiemelendő, hogy Szendrey Júlia verseit korábban még soha nem szavalták színpadon, az alkotók elsőként vállalkoztak erre, és ezáltal megmutatták, hogyan élnek és hatnak a 21. században ezek a mindmáig alig ismert, az irodalomtörténészek által sem kellőképpen értékelt alkotások. Az előadásnak köszönhetően világossá vált, hogy azok az írások, amelyek így

képesek hatni a közönségre, nemcsak Petőfi Sándor özvegyének hagyatékaként érdekesek, hanem önálló művészi erővel bírnak.

Remélem, hogy minél többen látni fogják ezt az előadást, amely döntő fordulatot jelez a 19. század egyik legikonikusabb nőalakjának megítélésében, annak köszönhetően, hogy megismerteti a nézőket a leghitelesebb forrással: Szendrey Júlia saját írói hangjával.”

About the Performers:

Lázár Balázs és Tallián Mariann színművészek, írók. 2004 óta hoznak létre vers- és prózaszínházi előadásokat és népszerűsítik a magyar irodalom kincsestárát határon innen és túl a Ketten a versben művészeti formáció keretében. Munkásságukat Artisjus Előadóművészi-díjjal ismerték el, 2023-ban. Mindketten a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakon végeztek és a Magyar Írószövetség választmányának tagjai. Lázár Balázs Bella István-díjas költő, hét verseskötetet publikált. 2016-ban szerzett DLA fokozatot, és színházelméleti disszertációja Maszkaland címmel jelent meg. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, oktatója, számos szakmai elismerés birtokosa. Színészként jelenleg a Vígszínházban és a Karinthy Színházban játszik. Tallián Mariann a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakon tanult, majd a színész diploma átvétele után a Szolnoki Szigligeti Színház, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Két fiúk nevelése mellett kezdett írni. Hat kötet szerzője, az Olvasat.hu irodalmi portál állandó publicistája, szintén több szakmai díj és elismerés birtokosa.

Vers-, és prózaszínházi előadásaik, melyek színpadi műfajként teret biztosítanak régi és új kifejezési formák, tartalmak létrehozására, ösztönzik a színház-, előadó- és társművészeket olyan művészi alkotások színpadra állítására, amelynek központi gondolata a vers kifejezése és tágabb értelmű színpadi/színházi eszközökkel történő megszólaltatása. Egyszerre áll munkájuk központjában a hagyományőrzés és az új utak keresése, a magyar költészet klasszikus és kortárs kincsestárának megismertetése, a magyar nyelv ápolása a lehető legszélesebb körben határon innen és túl. Küldetésüket sokan „kultúrmissziónak” tartják.

Színházi munkáik mellett 2010-től kezdve járják az országot hátrányos helyzetű kistérségektől a nagyvárosokon át, a határon túli magyar közösségekig. Több alkalommal jártak a Felvidéken, Ausztriában, Szlovéniában, a Partiumban, Erdélyben, a Vajdaságban és Dániában. Fontos tevékenységük, hogy rendhagyó irodalomórák keretében rendszeresen járnak iskolákba. Előadásaikat többnyire könyvtárakban, művelődési házakban, múzeumokban, pódiumtermekben adják elő, minimális színpadi technikát igényelve, és vallják, hogy a színház „egy szál deszka és szenvedély”. 

Külön köszönetünket adjuk a NYi Magyar Főkonzulátusnak, hogy segített a színpadunkra hozni ezt a kiváló programot.